A lángállóság célja a tűz keletkezésének megakadályozása vagy legalábbis annak annyira történő késleltetése, hogy egy gyújtóforrásból ne alakulhasson ki önállóan terjedő tűz. A lángállósági intézkedések fókuszában kizárólag a legkorábbi tűzfázis, az úgynevezett keletkezési tűz áll.

Ezért a nyilvános, kereskedelmi és hatóságilag szabályozott területeken nem használhatók normálisan éghető vagy könnyen gyulladó anyagok. Az anyagoknak vagy természetüknél fogva megfelelő tűzvédelmi tulajdonságokkal kell rendelkezniük, vagy olyan módon kell kezelni őket, hogy nehezen éghetővé váljanak. Csak így akadályozható meg, hogy egy kis gyújtóforrás – például nyílt láng, hőhatás vagy műszaki hiba – gyorsan tűzvésszé fajuljon.

A lángállóság hatása és korlátai

A lángállóság nem hatásos a teljesen kifejlődött tűzben. Amint egy tűz eléri a megfelelő intenzitást, és bekövetkezik az úgynevezett „flashover” (teljes lángátcsapás), szinte minden szerves anyag a helyiségben egyszerre meggyullad. Ettől a ponttól kezdve már nincs jelentősége annak, hogy az anyag lángálló volt-e, vagy milyen tűzvédelmi besorolással (pl. B, C, C1, C2, B1) rendelkezett. Ilyenkor még a nehezen éghető anyagok sem képesek a tűz terjedését megakadályozni.

A lángállóság célja tehát nem a tűz megfékezése vagy irányítása, hanem annak megelőzése azáltal, hogy a tűz kialakulása már a kezdeteknél megakadályozható vagy jelentősen késleltethető. A lángállóság tehát megelőző tűzvédelmi intézkedés, nem tűzoltási eszköz.

Milyen tűzeseteket kell megakadályozni a lángállósággal?

A lángállósági intézkedések – különösen a lángálló textilek és nehezen éghető fóliák, anyagok használata – célja, hogy megelőzzék a hétköznapi élet során előforduló baleseteket, amelyek tipikus, nem szándékos gyújtóforrások miatt következhetnek be.

Ide tartoznak például:

  • égő vagy túlmelegedett papírkosarak

  • gyertyák és más nyílt lángok

  • öngyújtók és gyufák

  • elektromos hibák, pl. túlterhelt vagy olvadó kábelek

  • túlmelegedett lámpák, reflektorok vagy elektromos készülékek

Ilyen esetekben a lángállóság megakadályozhatja az anyagok meggyulladását, késleltetheti a lángképződést, vagy megakadályozhatja a tűz továbbterjedését – így sok tűzeset már a keletkezési szakaszban megelőzhető.

Amit a lángállóság nem tud megakadályozni

A lángállóság nem alkalmas szándékos gyújtogatás megelőzésére. Ha valaki szándékosan gyúlékony anyagokat – például benzint, spirituszt vagy más könnyen gyulladó folyadékokat – használ, a lángálló kezelés sem akadályozhatja meg a tűz keletkezését.

Ezek a forgatókönyvek kívül esnek a lángállósági intézkedések hatókörén. Ugyanígy a lángállóság nem képes megfékezni vagy irányítani egy már teljesen kifejlődött tüzet.

Összefoglalás

  • A lángállóság célja a keletkezési tüzek megelőzése.

  • A hétköznapi, nem szándékos gyújtóforrások ellen hatékony.

  • Nem hatásos kifejlődött tűz esetén vagy szándékos gyújtogatás ellen.

  • Preventív, nem reaktív védelemről van szó.